A nyelvtankönyvek tele vannak butaságokkal. Emlékszel még az olyan állításokra, mint például:

Éssel nem kezdünk mondatot!

Nem létezik mondat állítmány nélkül!

A csúnya igazság az, hogy a nyelvtanban (akárcsak a kreatív írásban) nem léteznek száz százalékos szabályok. Még a mondatok kategorizálásán is ki tudok fogni, amikor azt mondom, hogy:

Anyu, anyu, annyira szeretném azt a macit ott a kirakatban, légyszi, légyszi, ó, de szép, vedd meg, ugye megkapom, ugye jó kislány voltam?

… mert ez a csalafinta mondat egyszerre felszólító, felkiáltó, óhajtó, kijelentő és kérdező, ugyanis sok különféle tagmondatból áll.

Hasonlóképp ne dőlj be annak a szabálynak sem, hogy

a hogy előtt mindig kell vessző.

Mert ez a kijelentés így, ahogy van, nem igaz.

Általában persze igen, de ennek nagyon jó oka van.

1) Ugyanis a hogy többnyire kötőszóként szerepel a mondatban,

két tagmondatot köt össze. Ilyenkor kötelező elé vesszőt tenni, mint például itt:

Megmondtam, hogy holnap nem érek rá!

Előfordul, hogy a postás nem csenget.

2) Sokszor használjuk a hogy szócskát a hogyan helyettesítéseként is.

Ha így használod (bár nem javaslom, mert nem irodalmi), akkor figyelned kell rá, hogy ne kötőszóként, hanem névmásként tekints rá. Mint például az alábbi mondatokban:

Ezt mégis hogy képzeled?

Nem tudom, hogy magyarázzam el.

Látod, hogy az első mondatban nem használtam vesszőt, a másodikban pedig igen. Szerinted miért?

A második mondat két tagmondatból áll, és az a szabály érvényesül, hogy a tagmondatokat vesszővel választjuk el. A vessző tehát nem a hogy miatt kell, hanem a mondatszerkezet miatt. Ha a hogy helyett miképp szerepelne a mondatban, ugyanígy kellene a vessző:

Nem tudom, miképp magyarázzam el.

Tehát a tanulság: ha a hogyot ki tudod egészíteni hogyanra, gondolkozz el, kell-e vessző vagy sem, mert könnyen lehet, hogy nincs rá szükség!

Mutatok egy harmadik típusú hogyot is.

Ő a legalattomosabb.

3) A hogy ugyanis prímán érzi magát, ha más kötőszó mellé helyezed,

és ebben az esetben egyáltalán nem akarja, hogy vessző álljon előtte. Nézd csak:

Nem az a fontos, hogy nyerjünk, hanem hogy bekerüljünk a döntőbe.

Megmutatom, hová kell menned, és hogy melyik útvonal a leggyorsabb.

Odaadom a motort, feltéve hogy kifizeted, ha baja esik.

Ez a harmadik típusú hogy kifejezetten trükkös. Az írók többségét arra készteti, hogy őeléje helyezzék a vesszőt, ami durva helyesírási hiba. (Tehát például a hanem mögé teszik a vesszőt.) Nem is írom le a helytelen mondatokat, nehogy így rögzüljön benned!

Van egy negyedik típus is.

4) Ha a hogy előtt határozó szerepel,

akkor az író szándéka szerint teheti a vesszőt a hogy elé vagy a határozó elé. Ha engem kérdezel, a határozó  előtt szebb:

Megvetted a tévét, anélkül hogy megkérdeztél volna?

Többféleképpen is elkészíthetjük a tortát, például aszerint hogy hány évesnek szánjuk, vagy hogy cukorbetegnek adjuk-e.

De tudd, hogy a határozó mögött sem helytelen. Szépirodalmi művekben azonban ritkán látod így.

5) Ott van még a „kell hogy” szerkezet is.

Jobban jársz, ha nem mondom el, pontosan mi a szabályrendszer, mert bonyolult. Kettős állítmány, mondatfonódás és hasonló okai vannak, hogy a „kell hogy” szerkezetben hogyan alkalamzhatunk vesszőt, és ez minket igazán nem is érdekel. Az a biztos, ha ezekben a szerkezetekben nem használsz vesszőt.

Be kell hogy valljam, nem szeretem a macskákat.

Meg kellett hogy mondjam az igazságot, értsd meg!

Ha nemcsak az én véleményemre vagy kíváncsi a hogy és a vessző barátságáról, ajánlom a helyesírási szabályzatot, az e-nyelv cikkét a hogyról mint kötőszóról és a kell hogy szerkezetről.

Ha szeretnél még több ilyen nyelvtani érdekességet olvasni, ajánlom a HOGYAN ÍRJUNK KÖNYVET? c. kiadványomat e-könyvben vagy nyomtatott könyvként!

Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!