Kőszegi-Arbeiter Anita: Katonadolog – Gyógyító mesék
Kőszegi-Arbeiter Anita legújabb mesekönyve 18 mesén keresztül mutatja be a gyerekeknek a különböző betegségeket és baleseteket, és azt is, hogyan lehet ezeket meggyógyítani. A sok tipp és ötlet abban is segít, hogy ne féljenek a ragtapasztól, a doktor bácsitól, de még a kórháztól sem.
Ha szívesen olvasnád, ide kattintva tudod megrendelni a könyvet!
A közös munkáról
A gyerekmesék lektorálása a szívügyem, így különösen örültem, amikor Kőszegi-Arbeiter Anita egy újfajta meseötlettel keresett meg. Vannak egyedi kötetek, amelyek a gyerekbalesetek egy-egy aspektusával, egy mesével készülnek, de ez a gyűjtemény különleges.
Javasoltam Anitának, hogy egy-két család gyerekeiről írja a meséket, és mutassa meg velük a különböző családokat. Legyen olyan gyerek, aki egyke, és legyen olyan gyerek, akit egyedülálló szülő nevel. Ezt azért tartom fontosnak, mert a gyermeknek magára kell tudnia ismernie a mesében, márpedig ma már (sajnos) nem az a jellemző, hogy egy család egy szülőpárból és két gyermekből áll. Azt is javasoltam, hogy ne az anya legyen mindig az, aki kezeli a baleseteket, hanem az apa legyen az esetek egy részében ez a szereplő.
Javasoltam Anitának, hogy foglalkozzon mese az egészséges életmóddal és az ennek hiányában bekövetkező bajokkal, valamint felsoroltam néhány balesetet, bajt, amivel még gazdagítani lehet a kötetet. AZ egyes mesékkel kapcsolatban is visszajelzést adtam, hogyan lehetnének kerekebbek, érdekesebbek.
A szerző így élte meg a közös munkát
„Amikor megkerestem Kriszt a Katonadolog ötletével, nagyon tetszett neki. A kézirat első változatán azonban még nagyon sok munka volt. Kezdetben csak önmagukban teljesen különálló mesék voltak, Krisz tanácsára lettek a szereplők tesók, illetve unokatesók. Így már családi történetek is lettek, nemcsak tanulságos kis mesék. A különböző bibik és bajok kiválasztásában, megtervezésében is nagy segítséget kaptam, végül 18 mese készült el. Nagyon szeretek Krisszel dolgozni, mert a tanácsaival mindig gazdagabbak, színesebbek lesznek a meséim.”
Ha te is elküldenéd a kéziratodat véleményezésre, erről itt olvashatsz többet!
Olvass bele!
Mi lapul a kertben?
Csenge és Flóra imádtak a Balatonnál nyaralni. Mamának volt egy kis házikója egy Balaton-parti kis faluban, egy tölgyerdő szélén. A két kislány nagyon szeretett itt lenni, mert teljesen más volt, mint a nyüzsgő nagyváros. Az unokatestvéreik, Máté, Áron és Veronika is gyakran eljöttek, így a gyerekek sokat játszottak együtt.
Egyik délután éppen a homokozóban játszottak, amikor Csenge talált a poros kis vödrében egy nagy fekete bogarat, aminek hatalmas szarva volt. Kézzel nem mert belenyúlni, ezért egy botot dugott be. A szarvasbogár meg is csípte a botocskát. Ekkor érkezett meg Flóra a délutáni alvásból.
– Mit találtál? – kérdezte Csengét a húga.
– Egy szarvasbogarat.
– Megnézhetem? – kérdezte a kislány, és a választ meg sem várva bedugta a kezét a vödörbe.
De nyomban ki is kapta, miközben hangosan felkiáltott. Az ujján ugyanis ott kapaszkodott erős szarvaival a szarvasbogár.
Csenge is megijedt, és Flórát maga után húzva szaladtak a mamához.
– Mama – sírt fájdalmasan Flóra. – Fogtam egy szarvasbogarat, de nem akar elengedni.
Mama gyorsan leguggolt a kislány mellé, és a szarvasbogár szarvait szétfeszítve kiszabadította Flóra ujját.
– Nagyon vérzik – hüppögött a kislány.
– Szaladok ragtapaszért – ajánlkozott Csenge. Elszaladt, és pár perc múlva egy színes, unikornisos ragtapasszal tért vissza.
Mama gyorsan beragasztotta Flóra sérült ujját, és az ölébe húzta. A kislány hamar megnyugodott.
A szarvasbogár eközben ott sétálgatott a teraszon. Flóra tisztes távolságból figyelte, és megfogadta, hogy soha többé nem nyúl bele a vödörbe, akármilyen érdekes bogár is lesz benne.
Miközben mama Flóra sebét kötözte be, addig Máté és Áron a kertben szaladgáltak. Mama persze rájuk szólt:
– Vegyétek fel a cipőtöket! A végén még valami megcsípi a talpatokat.
– Mi csípné meg? – kérdezte Máté, amikor a testvére fájdalmasan felkiáltott.
Mama rögtön odasietett a fiúkhoz. Áron a fűben ült, és nagyon fájlalta a talpát. Mama megvizsgálta, és hamar rájött, mi történt. A kisfiú talpán egy hatalmas piros csípés éktelenkedett.
– Ez bizony dongóharapás – állapította meg mama.
– Harapás? – értetlenkedett Máté. – A dongó nem csíp, hanem harap?
– Igazából nem harap, hanem a fullánkjával szúr egyet, de harapásnak szokták nevezni – magyarázta mama, miközben betámogatta Áront a teraszra, ahol bekötözte a lábát.
A kisfiú még sokáig fájlalta a csípés helyét, de pár nap múlva már vidáman szaladgált a testvérével. Arra viszont már nagyon figyeltek a fiúk, hogy soha többé ne legyenek mezítláb a fűben.
Tippek:
Mit tegyél, ha megcsíp a szarvasbogár?
A szarvasbogár védett állat, nem szabad bántani. A szarvaival nagyon erősen tud fogni, így sosem szabad a szarvai közé nyúlni. Ha szarvasbogarat találsz, ne háborgasd, és ha teheted, vidd valami biztonságos helyre!
Tetszett a részlet? Ha szívesen folytatnád az olvasást, ide kattintva tudod megrendelni a könyvet!
Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről! Ha tanfolyam érdekel, kattints ide, ha pedig a kéziratodra szeretnél véleményt vagy szerkesztést kérni, ezen az oldalon találsz több infót.
