Több mint egy éve írtam a Colorcomról, amikor megalakult. Akkor még kevés szerzőnek volt vele tapasztalata, azóta azonban (a honlap tanúsága szerint) 68 könyvet jelentettek meg. Időszerűnek éreztem egy újabb interjút egy Colorcomos szerzővel: Takács László válaszolt kérdéseimre, akinek L. J. Wesley néven jelent meg náluk „Egy űrállomás-takarító naplója” című könyve.
Hogyan találtad meg a kiadót?
2016 decemberében vettem fel a kapcsolatot a Colorcommal, ők voltak az első kiadó, aki visszajelzett. Január elején adtam le a kéziratot, március elején pedig megjelent a könyv.
A te könyvedet szerkesztették?
Amikor még én szerződtem, akkor a honlapjuk szerint szerkesztést is adtak a kéziratokhoz. Mint azonban később kiderült, a korrektúrát a grafikus csinálta, sajnos voltak is a könyvben hibák. A tördelésben is, méghozzá olyanok, amiket máig nem értem, hogy lehet elkövetni.
Szeretted volna a történetedet e-könyvben is kiadni?
Igen, de ebookot nem hagynak megjelentetni, akkor sem, ha én intézem.
Milyen marketingtámogatást kaptál?
Nos, a kiadó könyvhétre, könyvfesztiválra nem megy, mert a főnök ebben sem hisz, annak ellenére sem, hogy az egyik szerzőjük kiment egy másik kiadó standjára, és több könyvet adott el, mint a cég webshopjából összesen… akár a mai napig nézve.
Marketing szempontjából értékelhetetlen a munkájuk, még segítség se igazán volt, sokszor meg sem osztották, amiket kértünk, például egy Facebookos nyereményjátékot – vagy csak akkor, amikor már mindegy volt.
Utána felvettek egy marketingest és rendeztek egy író-olvasó találkozót, amit annyira jól sikerült megrendezni, hogy csak az írók voltak ott, plusz egy blogger, hogy interjút készítsen. Ez a blogger ráadásul nem is könyves blogot vezetett, az interjújáról fél évig egy szót se hallottunk, de amúgy nem is ért semmit, nem emelte az eladási számokat.
A webshop jól működik?
A webshop nem biztonságos (azon túl, hogy sokszor nem működik, ahogy a nyilvántartó rendszer sem), ráadásul amikor jeleztük a problémát a tulajdonosnak, a válasza az volt, hogy „csak a böngésző gyártók túlaggódják”.
Emiatt bontottál velük szerződést?
Én akkor döntöttem a szerződésbontás mellett, amikor bezárták a szerzői Facebook-csoportot, mondván, ne legyenek duplán a kérdések: e-mailben és Facebookon is. Amit persze el lehetett volna kerülni, ha válaszolnak néha. Az írók szerint simán arról volt szó, hogy nem akarták, hogy a többi író lássa, ha valakinek problémája van.
Az egyik szerző mesélte, hogy fel akarta bontani a szerződését, többek közt arra hivatkozva, hogy grafikus korrektúrázott, illetve neki kérés és értesítés nélkül, kétszer is újratördelték a könyvét, amit fel is számoltak neki. Azt mondta, a bejelentéskor a főnök szó szerint kiabálni kezdett vele.
Én könnyen bontottam szerződést, mivel egyrészt már aláíráskor megszegték, másrészt mert szerződésszegés esetén csak szerződésbontás volt a következmény, nekem pedig éppen ez volt a célom.
Neked hány példánynál volt a nullpontod? Elérted? A jutalékodat kifizették?
50 példánynál volt a nullpont, ezt szerencsére sikerült gyorsan elérni. Teszem hozzá, nem tudom, miért volt ilyen sok, mivel előtte még azon örvendeztek, hogy keveset kell dolgozni a kéziratomon.
Jutalékfizetés alapesetben akkor történik, ha az összeg eléri a 10.000 ft-ot. A szerződésbontáskor megkaptam a bent lévő jutalékomat, nem volt ebből probléma.
Korábbi cikkemet a Colorcomról itt olvashatod, a Publio-Underground összehasonlító cikket itt, a saját könyvem kiadásáról itt írtam, a jegyzetfüzetek nyomtatásáról pedig itt. Az e-könyvkiadásról is ajánlom ezt a cikkemet általánosságban, a Publishdrive-val való kiadásról itt olvashatsz!
Ha Lacitól szeretnél kérdezni, kommentben megteheted!
Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!
3 hozzászólás “Hogyan működik ma a Colorcom magánkiadó?”
Kedves Krisz! Elsőként elküldtem nekik a Tiltott Index c. infúsági regényemet, mely – akkor még sajnos több mint 660 old -, terjedelemre rúgott, és mindent megígértek, hogy átnézik, és utánna ár-kalkulációt küldenek! Ennek az lett az eredménye, hogy csupán hónapokkal később jött tőlük üzenet, hogy a nagy terjedelemre, és egyéb stilisztikai, retorikai, helyesírási hibákra hívatkozva nem vállalják sem a megjelentetést, sem a szerződést! Ezt tudomásul vettem, de cserébe az ég egyadta világon semmilyen segítséggel nem kárpótoltak, vagy könnyítették meg a szerzői könyvkiadás amúgy is rögös útjait! Jó volna valami krimi-kiadót nézni, de attól tartok a Mogul Kiadó még mindig borsosan dolgozik! Mindenkinek szép napot!
Kedves Norbert!
A Mogul Kiadóval kapcsolatosan mire gondolsz borsos ár alatt? A kiadó honlapján nem találtam erről információt.
Nem hiszem, hogy bármi értelme is van olyannal interjút készíteni egy kiadó kapcsán, aki már nincs is az adott kiadónál és az információi is elavultak. A Colorcom természetesen nem tökéletes, sok haragosa is van, mivel minden kezdő író úgy gondolja, hogy a művéért inkább a kiadók fizessenek neki, és vérig sértődik, ha az pénzt mer kérni a kiadásért. Többek között ezt lett volna érdemes kiemelni és megtudni ebből a cikkből: hogy a Colorcom sem tudja vállalni, hogy olyan köteteket adjon ki ingyen, amikre nincs garancia, hogy elérik legalább a nullpontot. Mindenféle korrektúra és szerkesztés van egyébként a kiadónál, amik ingyenesek, ha az adott kézirat eléri az említett minőségi szintet. További részletes információkért forduljon mindenki nyugodtan a Colorcomhoz.